Pszichoterápia vagy önsegítés?

A szülés körüli időszak lelki állapotai 2. rész

Ebben a sorozatban arról olvashatsz, hogy a szülés utáni hetekben hónapokban milyen lelkiállapotok fordulhatnak elő, ill. mikor milyen segítségre lehet szükség.

Ha nagy a baj

Hogy pontosan milyen segítségre van szükség, azt a tünetek határozzák meg. Ha úgy érzed nem tudod eldönteni, hogy milyen segítséget vegyél igénybe, kihez fordulj, akkor keress bátran! Szívesen segítek információval akár egyéni kozultációban, de a kapcsolati űrlapon is tehetsz fel nekem kérdést. Amit le tudok írni, azt megteszem. Ha tisztázandó kérdések lennének, amelyeket Neked kell átgondolnod, akkor személyes konzultációt fogok javasolni, illetve ha más kompetenciára van szükség, mint az enyém, akkor továbblépést más szakemberhez.

A szülés utáni időszakban azért különösen fontos a segítséget (szaksegítséget) jól megválasztani, mert az anyának nagyon fontos feladata van ebben az életszakaszban, ti. az újszülött, vagy csecsemő ellátása. Kerülendő ezért minden olyan terápia vagy kezelés, amely lehetetlenné teszi a mindennapos feladatok ellátását. Nagyon indokolt esetben (súlyos pszichózis) is törekednek arra, hogy anyát és gyermekét ne válasszák el egymástól és olyan gyógyszerelést válasszanak, amely mellett a szoptatás fenntartható.

Tünetek, amelyek esetében nem halasztható a terápia, vagy a gyógyszeres kezelés:

  • komolyabb nehezítettség a mindennapokban,
  • kényszeres cselekvések,
  • a realitástól való elrugaszkodás,
  • ön,- és közveszélyesség.

A diagnózis felállítása, és a kezelés elrendelése pszichiáter orvos kompetenciája. A terápia része jó esetben valamilyen pszichoterápiás munkával is kiegészül, hiszen a gyógyszer a tünetekre hat, az okot nem kezeli. A pszichoterápia végzése külön szakképzettséget igényel.
A különböző terápiák közös jellemzője, hogy gyógyításra használatosak. Terápiája válogatja, hogy milyen végzettség szükségeltetik hozzá, jellemzően pszichológusi, olykor klinikai szakpszichológusi, vagy pszichiáteri. Érdekesség pl. hogy nálunk a hipnoterápiát nagyon szigorúan megszabott feltételek mellett szabad csak végezni, míg az USA-ban, ezt a kérdést sokkal megengedőbben kezelik.

Magyarországon a pszichoterápiák hivatalos leírása a Pszichoterápiás Protokoll mely a Pszichoterápiás Tanács mindenkor érvényes álláspontját tartalmazza.

Segíts magadon az Isten is megsegít!

Sok pszichoterápiás módszert lehetséges önismereti céllal is igénybe venni, amikor valaki nem beteg, nem pszichotikus, vagy nagyon leegyszerűsítve: csak rosszkedvű, vagy elégedetlen magával, a világgal, a környezetével.
Ilyenkor az egyes iskola (vagy terápiás egyesület) maga dönti el, hogy kiket képez ki ilyen feladatra. Az elvárás ilyenkor több száz óra az adott terápiás módszerrel igazoltan eltöltött önismereti idő szokott lenni, illetve pedagógus, pszichológus, vagy mentálhigiénés végzettség.

Az önsegítő csoportok hagyománya évszázadokra tekint vissza. A közösség, a sorsközösség vállalása mindig is sajátos igénye volt az embernek. A pszichoterápiák előretörésével és a specializálódással megteremtődött az igénye egyfajta önállóságnak, a felülről irányítottsághoz képest az alulról szerveződésnek. Annak, hogy a hasonló helyzetben, vagy ugyanazzal a nehézséggel küzdő emberek segítő nélkül, vagy annak kevéssé aktív támogatásával maguk nyújtsanak segítséget egymásnak.

A szakember ilyenkor jellemzően a kezdeti intenzív részvétel után idővel teljesen háttérbe vonul.  Az érzelmi biztonságot pedig a közösen megalkodott csoportszabályok garantálják. Ugyanakkor egyáltalán nem feltétel egy ilyen csoportban a professzionális résztvevő jelenléte.

A következő részben arról olvashatsz majd, hogy én milyen módszerekkel dolgozom és miben tudok segíteni, ha úgy érzed, szeretnéd megosztani a félelmeidet, aggodalmaidat.

 

A szülés körüli időszak lelki állapotai

A szülés körüli időszak lelki állapotai 1. rész

Minden kismama sírós szülés után

Először is pár szó a Baby Bluesról, vagy szülés utáni lehangoltságról ami társadalmunkban általános jelenség. Mivel az anyák 50-80%-a beszámol róla, hogy átélt szélsőséges érzelmeket, azt is mondhatjuk, hogy normális. Jellemzői a hangulati változások, szomorúság, sírás, esetleg alvászavar. Ugyanakkor egyáltalán nem “normális” a szónak abban az értelmében, hogy társadalomspecifikus, hiszen azokban a közösségekben, ahol az anyát erős társas támasz veszi körül, ahol rituálék és szokások könnyítik meg ennek az időszaknak a változásait, ott nem ismerik ezt a fogalmat.

A gyermekágyi, vagy szülés utáni depresszió ritkább jelenség, gyakorisága 10-20% között van. A Baby Blues-zal ellentétben, amely kifejezetten a szülés utáni néhány hét jelensége, ez az állapot a szülés után 1-2 hónappal bontakozik ki, majd 6-8 hónap alatt cseng le. Előfordulhat, hogy az ilyen édesanyának kényszeres cselekvései vannak, szorong, vagy pánikbetegségben szenved. Ebben az esetben szükség lehet pszichoterápia is.

Olykor, tévesen, szülés utáni depressziónak diagnosztizálják a poszttraumás stressz szindrómát (PTSD) is. A vajúdás közben, szüléskor, vagy azt követően átélt trauma emlékbetörések, alvászavar, bizonyos helyzetektől való indokolatlan félelem (és az ezt kísérő légszomj, pánik) formájában  figyelmeztethet arra, hogy segítségre van szükség. A PTSD a szervezetnek egy nem hétköznapi eseményre adott normális válasza. Eredményesen kezelhető csoportokban, segítő beszélgetéssel, szakember bevonásával.

Ebben a cikkben nem térek ki a pszichoszomatikára: a lelki események testi tüneteket képző hatására. Csak röviden szeretnék utalni rá, hogy ahogyan fejfájást kaphatunk valami lelki esemény okán, a fájdalmak, és betegségek az egész testen kiterjedően jelentkezhetnek lelki eredetűen.

A postpartum pszichózis néven emlegetett pszichiátriai kórkép a statisztikák szerint a nők egy-két ezrelékét érinti mindössze. A pszichózisban szenvedő beteg elveszíti kapcsolatát a realitással, elméjében összekeveredik a van, a volt és a nincs, az irrealitást pedig valóságnak éli meg. Sokan kifejezetten kerülik a posztpartum pszichózis megfogalmazást és csak egyszerűen pszichózisról beszélnek, mert a szülés után pszichózisban szenvedő betegek már korábban is mutattak ilyen kórképet, illetve kerültek pszichotikus állapotba. Az elnevezés pedig így azt sugallja, mintha a szülés valamilyen “mellékhatásáról” volna szó.

Kezelése különös körültekintést kíván, hiszen szorosan érinti a csecsemőt is. Fontos cél, hogy amennyire csak lehetséges az anyát csecsemőjével együtt ápolják. Elválasztásuk ugyanis további kockázatot jelentene mindkettejük egészségére vonatkozóan.  Gyakran a gyógyszeres kezelés lehetséges a szoptatás felfüggesztése nélkül is.

A 2. részben a lehetséges kiutakról, segítségről olvashatsz.